Félti gyermeke mozgásszervi egészségét?
Bármelyik gondolat is merült fel Önben, a témán való töprengés egyáltalán nem indokolatlan.
Habár a gyermekek fejlődése magától értetődőnek tűnhet, a gyakorlatban a pszichés-, és fizikális fejlődési folyamat mégis gyakran hiányosan megy végbe.
Mi lehet ennek az oka?
Rögtön egy példával élnék:
A sportrehabilitációra érkező Vendégeim egy része nehezen dolgozza fel, amikor a problémájára adott legcélravezetőbb megoldási opció gyanánt a minimum mindennapos, akár napi többszöri sportolást, mozgást nevezem meg, mely egyszerű, mégis változatos és sokrétű mozgásformákat tartalmaz.
A Vendég ugyanis teljesen jogosan várja azt, hogy problémái megoldásához ne kelljen egy nyolcadik napot találnia, egy hét napból álló hét során.
Azonban itt jön a kellemetlen felismerés:
Nem az a normális, hogy valaki az egészséges életmód elérése céljából heti tíz-húsz plusz órát szánjon arra, hogy adekvát mozgást végezzen. A normális az lenne, ha ez a mozgásmennyiség akkor érné a Vendéget, amikor hétköznapi tevékenységeit végzi, pl. dolgozik, közlekedik, házimunkát végez, szociális életet él, stb. Azonban, ha a hétköznapi tevékenységek nem biztosítják a megfelelő minőségű és mennyiségű mozgást, de a Vendég mégis egészséges szeretne lenni, akkor marad a kompenzálás, a szabadidős mozgás, sportolás.
Hasonló helyzetbe kerültek gyermekeink is.
Nehéz és nem is feltétlenül szerencsés általánosságban fogalmazni, azonban a nem veleszületett mozgásszervi problémákat nem ide sorolva, a gyermekkorban megjelenő mozgásszervi betegségeket előjelző tünetek, pl. az előrehelyezett fejtartás és tartásproblémák közös eredője a gyermekek mozgásrendszerének megváltozott fejlődési folyamata, és a mozgással töltött idő csökkenése.
Ennek okaként lehet megnevezni a telekommunikációs és informatikai eszközök már akár a második gyermekkorban történő megjelenését, ami nagy mértékben leköti a gyermek figyelmét, háttérbe szorítva a mozgást, akadályozva ezzel a mozgásrendszer fejlődési folyamatát. További okként tekinthetünk a természetközeli fizikai aktivitás hiányára, a különböző mozgással, kézügyességgel járó játékok háttérbe szorulására, valamint az iskolaérett kortól a gyermekek ülő életmódhoz szoktatásához, mely sokszor nincs megfelelően ellensúlyozva.
Így történhet meg, hogy már az iskolaélett kor elején megjelennek a nem veleszületett tartásproblémák, tizenéves korra pedig a gerinc szegmentális instabilitás, vagy a porckorongsérv.
A későbbi gyermek fejlődése egészen a fogantatás pillanatában kezdődő folyamat. Az Őt érő hatások a terhességen, a szülésen, és a csecsemőkoron át a csontosodás végéig egy plasztikus, befolyásolható folyamat.
Az elmúlt pár évben élünk először egy olyan környezetben, ahol már nincs feltétlen szükség azokra a mozgásokra, melyek létszükségletek a gerinc görbületrendszerének fenntartásához, kialakításához…
…melyek egyben a miofasciális láncokon át, az összes ízület helyes terheléséért, ezáltal a tartós egészségért felelősek.
Nagyon veszélyes helyzetben vannak tehát gyermekeink!
Ez a kb. 15-20 év múlva jelentkező mozgásszervi-, és gerinc katasztrófa csak ma előzhető meg!
Kiknek ajánlott a részvétel?
Az NMPTkids az iskolaérett kortól kezdődően várja az alsó és felső tagozatos gyermekeket egyaránt!
Életkor szempontjából az iskolaérettség elérése a legmegfelelőbb kor a potenciálisan kialakuló problémák megelőzésére, ugyanis ebben a korban még többségében egészségesnek tekinthető a nem veleszületett mozgásszervi-, és gerincproblémákkal rendelkező gyermekek gerince és mozgásrendszere.
Ezáltal a könnyebb út válik járhatóvá, azaz megelőzünk, és nem a kialakult, akár irreverzibilis problémát kell később az egészségügyi szakembereknek kezelnie.
Milyen egy NMPTkids foglalkozás?
Egy olyan hely, ahol a gyermek végre ugrálhat, pöröghet, foroghat, játszhat! Mindezt persze szigorúan tudományos alapokon. :)
Az NMPTkids mindazt a mozgásanyagot tartalmazza, amellyel az eddigiekben meghatározott célok megvalósíthatóak. Tartalmazza a fejlődéstani mozgássort, a nagy mozgássort, és számos olyan mozgást, játékot, amely pozitív hatással van a gyermek taktilitására, a proprioceptív-, és vesztibuláris rendszerére. Elősegíti a gerinc ívrendszerének kialakulását, a vázrendszer teherbíróképességének növelését, a testen belüli terhelési viszonyok optimalizálását. Végül megtanítja a gyermeket relaxálni.
Mindezt a gyermeki igényeknek megfelelően, játékos formában, nem versenyző közegben.
A “Jól érzem magam a bőrömben” állapot elérése a cél.